|
A Debreceni Református Kollégium Múzeum Információ, bejelentkezés: Csaplár Csabáné Tel:+36-52-516-857, +36-52-414-744/11857 Fax: +36-52-519-919 Cím: H-4044,
Igazgató: Gáborjáni Szabó Botond Tel: +36-52-516-856, +36-52-414-744/11856 Fax: +36-52-519-919 E-mail: gszabo@silver.drk.hu
A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM ISKOLATÖRTÉNETI, EGYHÁZMŰVÉSZETI MÚZEUMÁNAK, A NAGYKÖNYVTÁR MÁSODIK EMELETI KIÁLLÍTÁSÁNAK, VALAMINT AZ ORATÓRIUM
NYITVATARTÁSI RENDJE:
KEDD-SZOMBAT: 10.00 – 16.00 óráig VASÁRNAP: 10.00 – 13.00 óráig SZÜNNAP: hétfő
BELÉPŐDÍJAK 2010. január 1-től
FELNŐTTJEGY: 700 Ft
KEDVEZMÉNYES JEGY: 50%-os, azaz 350 Ft-os jegy igénybevételére jogosultak a diákok és a 65 év alatti nyugdíjasok
DÍJTALAN A BELÉPÉS: A 7 év alatti és a 65 év feletti személyek, ICOM kártyával rendelkezők, valamint a csoportokat/osztályokat kísérő pedagógusok részére.
TÁRLATVEZETÉS: (egyszerre max. 30 főnek) magyarul 3000 Ft idegen nyelvű vezetés előzetes bejelentkezés alapján: hétköznap 4000 Ft, hétvégén 5000 Ft. Előzetesen bejelentett csoportoknak kollégiumi séta az épületben lévő művészeti alkotások megtekintésére. Ennek díja a belépőn és a tárlatvezetés díján felül fejenként 100 Ft.
Fényképezni és videózni csak az erre jogosító jeggyel lehet! Vaku használata tilos!
Fotójegy: 600 Ft (mobiltelefonnal is) Videójegy: 1600 Ft
Általános rész A Debreceni Református Kollégium Múzeuma (korábbi hivatalos nevén: Református Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum) a Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények tagintézménye. Többévszázados előzmények és egy XIX. századi nyilvános periódus után csupán 1964-ben kapott működési engedélyt. A múzeum a többi gyűjteményi ágazathoz, a Nagykönyvtárhoz és Levéltárhoz hasonlóan egyrészt egyházkerületi, azaz regionális hatáskörű, másrészt az egyik legpatinásabb hazai iskola, az 1538-as alapítású Debreceni Kollégium múzeuma. Ez a kettős kötődés megnyilvánul működésének minden területén, a gyűjtőkörtől az állandó kiállításokig. A Múzeum leltárában jelenleg közel 17 000 tárgy található a régészeti, történeti, iskolatörténeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi és numizmatikai osztályokban. A legjelentősebb számszerűleg is a magyar ötvösség és hímzőkultúra páratlan kincseit őrző iparművészeti osztály. A képtárat olyan művészek alkotásai gazdagítják, mint Kiss Sámuel, Kiss Bálint, Orlay Petrics Soma, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Rippl Rónai József és a debreceni rézmetsző diákok munkái, de itt található Ferenczi István, Izsó Miklós, Medgyessy Ferenc néhány szobra és plasztikája is. Az egykor 33 000 darabból álló nemzetközi jelentőségű Szőnyi féle kollekció mellett az ásványgyűjtemény része a kabai meteorit is, amellyel először vált bizonyíthatóvá a földön kívüli szerves élet lehetősége. Már 1840 táján értékes néprajzi hagyatékot őrzött a Kollégium, melyet a Kollégium tanárainak észak-afrikai (Kovács János) és új-guineai (Bíró Lajos) gyűjtései gyarapítottak. (Az utóbbi jelenleg a Néprajzi Múzeumban található.) A muzeális értékek őrzésének hagyománya a XVI. századig vezethető vissza, tehát egyidős a Kollégiummal. Már a Nagykönyvtár legelső leltáraiban megtalálható a legkülönbözőbb "raritások" felsorolása: érmék, csontvázak, mammutfogak, címerek, fegyverek és festmények részletezése. A régiségtár első említése 1761-ből származik. A Kovács János professzor által szervezett múzeumot vasárnaponként már 1858-tól megtekinthették a látogatók. Ez a gyűjtemény azonban a professzor nyugalomba vonulása után 1896-ban visszakerült a Nagykönyvtár állományába. 1916-ban Zoltai Lajos (a Déri Múzeum igazgatója, a Kollégium hűséges növendéke) majd Csikesz Sándor vetette föl ismét a múzeum alapítás gondolatát. Csikesz Sándor az 1934-es Országos Református Kiállítás anyagának javát kívánta bemutatni egy Országos Református Múzeum keretében. (E két kezdeményezést a világháborúk hiúsították meg.) A Művelődési Minisztérium végül 1964-ben adott engedélyt a nyilvános működéséhez. Az intézmény gazdagításában, elsősorban a tiszántúli egyházművészeti kincsek sokaságának begyűjtésében és azok feldolgozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Takács Béla igazgató. Az új iskolatörténet, majd az egyházművészeti állandó kiállítást a helyiségek teljes felújításával egyidejűleg Gáborjáni Szabó Botond rendezte 1996-ban, illetve 2001-ben. Iskolatörténeti állandó kiállítás Az iskolatörténeti kiállítás
első része a wittenbergi hatásokat, a templom, az iskola és a helyi nyomda
működésének szoros összefonódását érzékelteti. A mindvégig színvonalasan
oktatott természettudományok között Méliusz püspök herbáriuma óta kitüntetett
szerepe volt Debrecenben a botanikának: Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály, a
Succinta Medicorum szerzője Weszprémi István nem csupán diákkorukban kötődtek
szorosan a Kollégiumhoz. A szemléltető oktatás jelentkezése (szerény XVII.
századi előzmények után) már 1740-től tömegesen mutatkozik a múzeum
állományán. A Debreceni Kollégiumban maradt fönn a legrégibb hazai
szemléltetőeszköz, Hevelius éggömbje (Amsterdam, 1700) több tucat védett
műszer társaságában, közöttük találhatóak a híres leydeni mechanikus,
Musschenbroek eszközei is. Egyházművészeti állandó kiállítás A dogmatikai megfontolások
(képek, szobrok, ereklyék imádásának tilalma) ellenére a legszegényebb
református közösség is emelkedett lélekkel alakította Istennel való
találkozásának színhelyét. Ennek köszönhetően a tapasztott falú kicsiny fehér
templomok igen gyakran gyönyörűen festett bútorzattal készültek, a magyar
ötvösség remekeit és hazai hímzőkultúra kincseit tartogatják.
|
|
|
